Három nap egymás nyakán? De mit is takarnak valójában ezek az „ünnepek”, ha nevezhetjük így őket?  Rengetegen téves hitben élnek a mindenszentek, halottak napja és Halloween kapcsán. A Halloween hivatalosan nem a mi ünnepünk, de már évek óta töretlen sikernek örvend elsődlegesen a fiatalok körében. 10-ből 9 ember azt mondaná, hogy november 1-jén a halottak napját ünnepeljük, ám ez nem igaz.

De haladjunk időrendi sorrendben. Hivatalosan Halloween (all hallows’ evening) éjszakája van leghamarabb, október 31-én, ami a legkevésbé köthető a magyar szokásokhoz. Ez az ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep elsősorban angolszász országokban volt ismert, majd szép lassan elterjedt világszerte. Hivatalosan a pogány kelta „samhain” ünnep ez, ami náluk az óévet is jelentette egyben. A hiedelem szerint a boszorkányok, gonosz lelkek és szellemek ilyenkor látogatnak fel az alvilágból. Amerikai szokásokhoz híven a gyermekek ijesztő jelmezbe, maszkokba és ruhákba bújnak, körbejárva a környéket becsöngetnek a házakba „trick or treat”, azaz „csokit vagy csínyt” felszólítással.

Szokások:

• Tökfaragás (a kivájt tök angol elnevezése Jack O’ Lantern, azaz lámpás Jack) – ez a tevékenység hazánkban is évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend, az utóbbi években különböző töklámpás fesztiválokra is ellátogathatunk. A legismertebb talán a Budapest Töklámpás Fesztivál, mely október 28-án kerül megrendezésre a Hősök terén. A téren mindenki elhelyezheti saját keze munkáját, számos szemet gyönyörködtető alkotást láthatunk.
• Ijesztő díszítőelemek – a kellékek tárháza kifogyhatatlan, e nélkül nem is halloween-i egy buli.
• Közös sütés-főzés – számtalan vicces és kreatív receptet találhatunk az interneten, melyek közül egy kettő rémisztően élethű, például levágott ujjak vagy múmia kéz. Persze akadnak barátságos Casper muffinok vagy sütőtökös (k)rémek is.
• Beöltözés – néhányan összetévesztik a farsanggal és a karnevál időszakkal, így előszeretettel bújnak macska vagy valamilyen aranyos jelmezbe, ám ez még mindig a rémisztésről szól.  
• Horrorfilm nézés – a mozik erre az időszakra rendszeresen készülnek valami újdonsággal, ha szerencsénk van, nem is egy filmmel.
• Almahalászat
• Madzagra fűzött édességek elfogyasztása

Az utóbbi két szokás kifejezetten angolszász országokban elterjedt.

November elsején van mindszent, azaz mindenszentek ünnepe. A katolikus keresztény világban terjedt el, ez az üdvözült lelkek emléknapja. Az ünnep III. Gergely pápa ideje alatt jelent meg először a megemlékezés napjaként, egyetemes ünneppé azonban IV. Gergely pápa tette. Nem tévesztendő össze a halottak napjával (november 2.), mely egyháztanilag a szenvedő egyház ünnepe, melyet a mindszentet követő napon tart az egyház az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, azaz a tisztítótűzben lévő hívekért. Halottak napja estéjén sok helyen hosszan, akár 1-2 órán keresztül is szólnak a harangok a holtak emlékezetére.

Szokások:

• Gyertyagyújtás
• Sír rendbetétele
• Mise
• Gyertya fénye – az örök világosságot jelképezi
• Krizantém (halottak napja körül nyílik)
• Egyes hiedelmek szerint azért gyújtanak gyertyát a síroknál, hogy a tévelygő lelkek melegedni tudjanak valamint, hogy visszataláljanak a sírjaikba és ne nyugtalanítsák az élőket.